"Úgy néztem magamra mindig,
ahogy csodára nézni illik,
csodára, az ember fiára,
kezeire, nyírott hajára."
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: elfogadás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: elfogadás. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. május 23., szerda

"Most pillanat" a terápiában

"A terápiában az ember gyakran nincs teljesen "ott", a jelenben. Lézeng valahol, a múltban, a jelenben vagy akár a jövőben. Ám abban a pillanatban, amikor a most-pillanat elérkezik, minden más elfelejtődik és mindkét partner két lábbal van a jelenben. A jelenbeliség kitölti az időt és a teret. Csak a most van."
(...)
"Amikor egy most pillanat bekövetkezik, a terapeuta nehéz feladattal szembesül, amelyre nincs feltétlenül felkészülve. A most-pillanat természete általában többet igényel, mint technikailag elfogadható reagálást: egy találkozás pillanatot. A találkozás -pillanat olyan speciális formája a jelen pillanatnak, amely megoldja a most-pillanat teremtette válságot. A találkozás-pillanat a személyközi "összeillőséget" hívja ki, ahol mindkét partner megosztja a tapasztalást  és az implicit tudást. A most-pillanat autentikus választ követel, amely a lokális szintű helyzethez igazodik.
Spontánnak kell lennie és viselnie kell magán, hogy úgy mondjam a terapeuta személyes aláírását."

Daniel N. Stern: A jelen pillanat

2012. május 13., vasárnap

"Arról, hogy senki nem tud segíteni

Beletörődni, hogy ember nem tud segíteni. Nincs az a nő és nincs az a barát. Belenyugodni, hogy talán nem is kell segítség: ez a vergődés, ez a reménytelenség, ezek a pillanatnyi megoldások, ez az örök megoldatlansága mindennek, ami emberi, ez éppen a feltétele annak, hogy ember maradjál és emberi módon fejezd ki magad a világban."

Márai: Füves könyv - gyógyító gondolatok