Szeretheti-e paciensét a terapeuta?

" A gyógyítás és a szeretet kapcsolatáról lesz szó.
A "gyógyító érosz" kifejezéshez három szót asszociáltam: ÉLMÉNY, GYÖNYÖRKÖDTETÉS, TÁVOLSÁG.
...hogyha munkánk során valami nagyon rossz jóra fordul, átéljük az alkotás örömét. De még ennél is többet.
A GYÖNYÖRKÖDÉS esztétikai fogalom. A "gyönyörködés szóban szublimálás tükröződik: magva az ösztön - a " gyönyör" - de jelentése már esztétikai. Azt gondolom, hogy az  ami jó, helyes, ami jól működik, esztétikai minőség formájában is jelentkezik számunkra. Mintha a gyönyörködés a jól végzett mesterség nyeresége lenne.
A SZÉP megjelenése a terápia egy bizonyos stádiumában történik. Ekkorra már valami rendeződött: a  gyermek pszichikus térviszonyaiban történt változás. A neurózis beszűkíti a teret: szorongás, félelem, gátlás, bűntudat, kényszer mind csupa korlát. Az ősi biztonságot reprezentáló terápiás kapcsolat hatására a gyermek pszichikus tere kitágul. A gyermek befogadóképessé válik, alkotó állapotba kerül.
Terápiás munkánk távolságot teremt, és ezáltal teret nyit a gyermek számára. A közös tér biztonságában azt is megtanulhatja a gyermek, amit talán annak idején nem tanult meg: hogy nem kell belecsimpaszkodni a mama nyakába, a mama  szeretete messzebbről is érvényes, a hangján át, aztán még messzebbről is, amikor csak elképzeli a hangját.
Gyógyult pácienseinket mi tulajdonképpen megajándékozzuk a TÁVOLSÁGGAL.
Mint "üveggolyóval", ahogy ezt a költő mondja."

Klaniczay Sára: Tér és lélek - Gondolatok az alkotásról és a gyógyításról

A Tér

Még ha rajzoláshoz és más kreatív munkához ideális tér is áll rendelkezésre, a terapeutáknak gyakran kell olyan környezetben foglalkozniuk a gyermekekkel, amelynek más funkciói is vannak.(...) konyhában, nappaliban, családi tornateremben, néha pedig irodákban. A felnőtt bútorzat elrettentheti a gyermeket a művészi folyamattól, mert kényelmetlen és nehéz helyzetet alakít ki a rajzoláshoz.
További nehézség lehet, hogy ilyen idegen helyszíneken a gyermek(és a terapeuta) folyamatosan aggódhat, nehogy rendetlenséget okozzon a krétával, festékkel, ragasztóval vagy más kellékkel. Ilyen környezet nem segít abban, hogy a gyermek szabadon kifejezhesse magát a rajzon keresztül.
A tér kétségkívül jelentős tényező (...).A terapeuták többsége tudja, hogy a jól megtervezett tér sok gyermeket motivál, de némelyeket elsodorhat a környezet tágassága és kötetlensége.Bár sokszor a terapeuta nem rendelkezhet belátása szerint  a térrel, amelyben a rajzolás történik, fontos ismernie a tér hatását a gyermek figyelmére és a rajzi élménybe való bevonódására.
A környezetnek alapvetően biztonságosnak kell lennie ahhoz, hogy a gyermek olyan képeket is szabadon megrajzolhasson, amelyről nem szeretné, hogy más is lássa. (...) A terápiába kerülő gyermekek nagy része szenved, gyanakvó vagy fél. Bennük bármilyen új vagy ismeretlen körülmény szorongást kelthet.A biztonságos környezet kialakításához szükséges, hogy legyen egy olyan hely a térben, ahol egyedül lehet lenni a terapeutával ( illetve csoportos vagy családi helyzetben messze másoktól). Mivel a terápia légköre egészen bizalmas, a rajzoláskor használt térnek legalább annyira személyesnek kell lennie, mint bármilyen más terápiás helyzetben. / Cathy A. Malchiodi /