Freud, Jung, film

Veszélyes vágy

"Most pillanat" a terápiában

"A terápiában az ember gyakran nincs teljesen "ott", a jelenben. Lézeng valahol, a múltban, a jelenben vagy akár a jövőben. Ám abban a pillanatban, amikor a most-pillanat elérkezik, minden más elfelejtődik és mindkét partner két lábbal van a jelenben. A jelenbeliség kitölti az időt és a teret. Csak a most van."
(...)
"Amikor egy most pillanat bekövetkezik, a terapeuta nehéz feladattal szembesül, amelyre nincs feltétlenül felkészülve. A most-pillanat természete általában többet igényel, mint technikailag elfogadható reagálást: egy találkozás pillanatot. A találkozás -pillanat olyan speciális formája a jelen pillanatnak, amely megoldja a most-pillanat teremtette válságot. A találkozás-pillanat a személyközi "összeillőséget" hívja ki, ahol mindkét partner megosztja a tapasztalást  és az implicit tudást. A most-pillanat autentikus választ követel, amely a lokális szintű helyzethez igazodik.
Spontánnak kell lennie és viselnie kell magán, hogy úgy mondjam a terapeuta személyes aláírását."

Daniel N. Stern: A jelen pillanat

"révedés" - meditáció

Havat seperve
söprűt, havat feledek
- nincs, csak a seprés.
Macuó Basó

A találkozás pillanata...

A haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt, szeretővé.

Aszketikus forma, próteuszi műfaj, eleven mentalitás;

időt, teret inkább teremt, mint fogyaszt.

Boldogok, akik - ha egyetlen haiku pontjában is - találkozhatnak és megérinthetik egymást."

Fodor Ákos

Haiku

Ne áltasd magad:
nem vagyunk félbevágott
dinnye két fele!

Macuo Basó 

 

"Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt,  hogy elfelejtelek, örökre. Nem közönyt jelent.  Hanem, hogy hagylak szabadon repülni, szállj a magad útján!  Abban a biztos reményben, hogy visszatalálunk egymáshoz.Akármekkora a világ - százmilliárd fényév-, a Végtelen-kisebb, mint egy búzaszem, s én nem tudok nem benned élni. És te sem tudsz kilépni belőlem, soha. De amíg nem a valóságos világban élünk...  amíg a mulandósában vándorolunk: hiányzol.  És fáj."  ( Müller Péter: Varázskő)

még egyszer a pillanatról

“Egyre inkább az az érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani, hogy mi az… A nagy találkozások, a lélekközeli pillanatok mindig azok voltak, amikor valakit megszerettem. Az igazi csoda a barátság, a valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő.” (Müller Péter)