"Úgy néztem magamra mindig,
ahogy csodára nézni illik,
csodára, az ember fiára,
kezeire, nyírott hajára."

2011. október 15., szombat

A Pont

Az euklideszi geometriában az az egység, ami tovább nem osztható.
Szepes Mária szerint: " minden erőhatás kezdete, a szunnyadó erők áttörésének kapuja."
Hamvas Béla, "Isten rejtekének" tartja.
"Nem a mi világunkból való, ahol mindennek van kiterjedése és dimenziója. Egy másik létezési rendbe tartozik, metafizikai. Benne van minden, de csak mint lehetőség, megvalósulatlan állapot." / Dethlefsen/
Molnár V. József is hasonlóan vélekedik a "pöttyről": " Jellemző a mai, csak kézzel foghatót becsülő világunkra, gondolkodásunkra, hogy megelégszünk az egymást kiegészítő kettősséggel,azzal, hogy létezik a fönt és a lent, a kint és a bent, a nappal és az éjszaka,az ég és a menny, a férfi és a nő, a szálka és a fészek....mi kell még?! Pedig kell még valami: a harmadik, s ez a harmadik értelmünkkel kevésbé ragadható meg, mint az előző kettő. Ez a titokzatos harmadik, amikor a kisgyermek pontot rajzol, vagy kicsi karikát, s pöttyöt. Joggal kérdezheti bárki, hogy ezzel a harmadik, hármas firkaformával a gyermek mit közvetít, mi a pont, a kicsi karika, s a pötty üzenete? Gyermeklét tartalmát, mikéntjét "mondja" el vele, velük."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése