"A terápiában az ember gyakran nincs teljesen "ott", a jelenben. Lézeng valahol, a múltban, a jelenben vagy akár a jövőben. Ám abban a pillanatban, amikor a most-pillanat elérkezik, minden más elfelejtődik és mindkét partner két lábbal van a jelenben. A jelenbeliség kitölti az időt és a teret. Csak a most van."
(...)
"Amikor egy most pillanat bekövetkezik, a terapeuta nehéz feladattal szembesül, amelyre nincs feltétlenül felkészülve. A most-pillanat természete általában többet igényel, mint technikailag elfogadható reagálást: egy találkozás pillanatot. A találkozás -pillanat olyan speciális formája a jelen pillanatnak, amely megoldja a most-pillanat teremtette válságot. A találkozás-pillanat a személyközi "összeillőséget" hívja ki, ahol mindkét partner megosztja a tapasztalást és az implicit tudást. A most-pillanat autentikus választ követel, amely a lokális szintű helyzethez igazodik.
Spontánnak kell lennie és viselnie kell magán, hogy úgy mondjam a terapeuta személyes aláírását."
Daniel N. Stern: A jelen pillanat
2012. május 23., szerda
2012. május 21., hétfő
A találkozás pillanata...
A haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt, szeretővé.
Aszketikus forma, próteuszi műfaj, eleven mentalitás;
időt, teret inkább teremt, mint fogyaszt.
Boldogok, akik - ha egyetlen haiku pontjában is - találkozhatnak és megérinthetik egymást."
Fodor Ákos2012. május 20., vasárnap
"Az
elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt, hogy
elfelejtelek, örökre. Nem közönyt jelent. Hanem, hogy hagylak szabadon
repülni, szállj a magad útján! Abban a biztos reményben, hogy
visszatalálunk egymáshoz.Akármekkora
a világ - százmilliárd fényév-, a Végtelen-kisebb, mint egy búzaszem, s
én nem tudok nem benned élni. És te sem tudsz kilépni belőlem, soha. De
amíg nem a valóságos világban élünk... amíg a mulandósában
vándorolunk: hiányzol. És fáj." ( Müller Péter: Varázskő)
még egyszer a pillanatról
“Egyre inkább az az
érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani,
hogy mi az… A nagy találkozások, a lélekközeli pillanatok mindig azok
voltak, amikor valakit megszerettem. Az igazi csoda a barátság, a
valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő,
és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat
többet ér, mint egy egész esztendő.” (Müller Péter)
2012. május 17., csütörtök
Gyermekfoglalkozások, csoportok, művészetterápia
Folyamatosan lehet jelentkezni gyermek - művészetterápiás foglalkozásaimra, Kaposvárról és környékéről.
Egyéni egyeztetés alapján a foglalkozások Kaposszerdahelyen, Kaposváron vagy a jelentkező otthonában zajlanak.
Szeretettel várom a segítségre szoruló gyermekeket és szüleiket!
gyzsurmi@gmail.com
http://www.facebook.com/BelsoKertKepzomuveszetTerapia
Egyéni egyeztetés alapján a foglalkozások Kaposszerdahelyen, Kaposváron vagy a jelentkező otthonában zajlanak.
Szeretettel várom a segítségre szoruló gyermekeket és szüleiket!
gyzsurmi@gmail.com
http://www.facebook.com/BelsoKertKepzomuveszetTerapia
Induló művészetterápia csoport, felnőtteknek
Induló, felnőtt, képzőművészet-terápiás csoportba lehet jelentkezni! Helyszín: Kaposvár.
Rajztudás, rajzos előképzettség nem szükséges. Csak a nyitottságotokat és kíváncsiságotokat hozzátok magatokkal :)!
Érdeklődni lehet: gyzsurmi@gmail.com
vagy
http://www.facebook.com/BelsoKertKepzomuveszetTerapia
Szeretettel várom a jelentkezőket!
Rajztudás, rajzos előképzettség nem szükséges. Csak a nyitottságotokat és kíváncsiságotokat hozzátok magatokkal :)!
Érdeklődni lehet: gyzsurmi@gmail.com
vagy
http://www.facebook.com/BelsoKertKepzomuveszetTerapia
Szeretettel várom a jelentkezőket!
2012. május 16., szerda
SM Egyesület
2012. május 15., kedd
Szeretheti-e paciensét a terapeuta?
" A gyógyítás és a szeretet kapcsolatáról lesz szó.
A "gyógyító érosz" kifejezéshez három szót asszociáltam: ÉLMÉNY, GYÖNYÖRKÖDTETÉS, TÁVOLSÁG.
...hogyha munkánk során valami nagyon rossz jóra fordul, átéljük az alkotás örömét. De még ennél is többet.
A GYÖNYÖRKÖDÉS esztétikai fogalom. A "gyönyörködés szóban szublimálás tükröződik: magva az ösztön - a " gyönyör" - de jelentése már esztétikai. Azt gondolom, hogy az ami jó, helyes, ami jól működik, esztétikai minőség formájában is jelentkezik számunkra. Mintha a gyönyörködés a jól végzett mesterség nyeresége lenne.
A SZÉP megjelenése a terápia egy bizonyos stádiumában történik. Ekkorra már valami rendeződött: a gyermek pszichikus térviszonyaiban történt változás. A neurózis beszűkíti a teret: szorongás, félelem, gátlás, bűntudat, kényszer mind csupa korlát. Az ősi biztonságot reprezentáló terápiás kapcsolat hatására a gyermek pszichikus tere kitágul. A gyermek befogadóképessé válik, alkotó állapotba kerül.
Terápiás munkánk távolságot teremt, és ezáltal teret nyit a gyermek számára. A közös tér biztonságában azt is megtanulhatja a gyermek, amit talán annak idején nem tanult meg: hogy nem kell belecsimpaszkodni a mama nyakába, a mama szeretete messzebbről is érvényes, a hangján át, aztán még messzebbről is, amikor csak elképzeli a hangját.
Gyógyult pácienseinket mi tulajdonképpen megajándékozzuk a TÁVOLSÁGGAL.
Mint "üveggolyóval", ahogy ezt a költő mondja."
Klaniczay Sára: Tér és lélek - Gondolatok az alkotásról és a gyógyításról
A "gyógyító érosz" kifejezéshez három szót asszociáltam: ÉLMÉNY, GYÖNYÖRKÖDTETÉS, TÁVOLSÁG.
...hogyha munkánk során valami nagyon rossz jóra fordul, átéljük az alkotás örömét. De még ennél is többet.
A GYÖNYÖRKÖDÉS esztétikai fogalom. A "gyönyörködés szóban szublimálás tükröződik: magva az ösztön - a " gyönyör" - de jelentése már esztétikai. Azt gondolom, hogy az ami jó, helyes, ami jól működik, esztétikai minőség formájában is jelentkezik számunkra. Mintha a gyönyörködés a jól végzett mesterség nyeresége lenne.
A SZÉP megjelenése a terápia egy bizonyos stádiumában történik. Ekkorra már valami rendeződött: a gyermek pszichikus térviszonyaiban történt változás. A neurózis beszűkíti a teret: szorongás, félelem, gátlás, bűntudat, kényszer mind csupa korlát. Az ősi biztonságot reprezentáló terápiás kapcsolat hatására a gyermek pszichikus tere kitágul. A gyermek befogadóképessé válik, alkotó állapotba kerül.
Terápiás munkánk távolságot teremt, és ezáltal teret nyit a gyermek számára. A közös tér biztonságában azt is megtanulhatja a gyermek, amit talán annak idején nem tanult meg: hogy nem kell belecsimpaszkodni a mama nyakába, a mama szeretete messzebbről is érvényes, a hangján át, aztán még messzebbről is, amikor csak elképzeli a hangját.
Gyógyult pácienseinket mi tulajdonképpen megajándékozzuk a TÁVOLSÁGGAL.
Mint "üveggolyóval", ahogy ezt a költő mondja."
Klaniczay Sára: Tér és lélek - Gondolatok az alkotásról és a gyógyításról
2012. május 14., hétfő
"Lazaság" és együtt alkotás a terápiában
A lazaság "gondolat-elvétés-javítás-kidolgozás" módon dolgozó két elme kölcsönhatása, akik megosztva teremtik meg hasonló világukat.Az egymáshoz láncolódás ( néha igen lazán), a kapcsolati lépések és a jelen pillanatok spontán, előre jelezhetetlenül követik egymást lépésről lépésre, sok elvétéssel, félreértések és tétovázások árán.
(....)
A lazaságot, nem szabad sem kikerülni, sem sajnálkozni a létén. Szükséges ahhoz, hogy megérthessük a kölcsönösen kreált előrehaladó folyamat szinte határtalan kreativitását.
A lazaságnak kevés értéke lenne, ha nem a kölcsönös kreativitás kontextusában létezne.
(...)
A lazaság valami olyasfélét hoz létre, amit inkább megélni kell semmint megérteni.
Az elvétés nem lazaság.
(...)
....a lazaság csak akkor lehet kreatív, ha jól megszabott keretek között tartják. Enélkül, csak káosz.
Ezért a terapeutának olyan technikával és elméleti kerettel szükséges dolgoznia, melyeket jól ismer és kényelmesen tud használni."
Daniel N. Stern: A jelen pillanat
(....)
A lazaságot, nem szabad sem kikerülni, sem sajnálkozni a létén. Szükséges ahhoz, hogy megérthessük a kölcsönösen kreált előrehaladó folyamat szinte határtalan kreativitását.
A lazaságnak kevés értéke lenne, ha nem a kölcsönös kreativitás kontextusában létezne.
(...)
A lazaság valami olyasfélét hoz létre, amit inkább megélni kell semmint megérteni.
Az elvétés nem lazaság.
(...)
....a lazaság csak akkor lehet kreatív, ha jól megszabott keretek között tartják. Enélkül, csak káosz.
Ezért a terapeutának olyan technikával és elméleti kerettel szükséges dolgoznia, melyeket jól ismer és kényelmesen tud használni."
Daniel N. Stern: A jelen pillanat
" itt és most"
" Sok pszichoterápiában az "itt - és- mostra" koncentrálnak, (......) a mozgás-, tánc-, zene-, és más önkifejező terápiákban. (....)
Így aztán sok "beszéden kívüli" terápia hatékony eszközeit csak a terápiás anyag felhozatalára használják. Más szavakkal, ami ezeket a módszereket leginkább megkülönbözteti a "beszélgetős" terápiáktól,hogy ezekben a módszer az anyagot és a forrást egyszerre hozza elő. Az, ahogyan a keletkezett anyagot végül felhasználják, már nem nagyon különbözik a beszélgetős terápiáktól."
Daniel N. Stern A jelen pillanat
Így aztán sok "beszéden kívüli" terápia hatékony eszközeit csak a terápiás anyag felhozatalára használják. Más szavakkal, ami ezeket a módszereket leginkább megkülönbözteti a "beszélgetős" terápiáktól,hogy ezekben a módszer az anyagot és a forrást egyszerre hozza elő. Az, ahogyan a keletkezett anyagot végül felhasználják, már nem nagyon különbözik a beszélgetős terápiáktól."
Daniel N. Stern A jelen pillanat
Az elme terhe
Két vándorló szerzetes egy folyó partjára ért, ahol egy fiatalasszonnyal találkoztak. Az asszony megkérte őket, vigyék át a túlsó partra. A szerzetesek haboztak, mert fogadalmuk szerint nem érintkezhettek nőkkel, de végül elhatározták, segítenek a fiatal asszonynak.
Az egyik szerzetes a hátára vette a nőt és átgázolt vele a túlsó partra.
A fiatal asszony illőn köszönetet mondott, majd elsietett.
Néhány órával később megszólalt az egyik szerzetes:
- Testvérem, nagy hibát követtél el, amikor felvetted a hátadra azt az asszonyt. A fogadalmunk szerint nem érintkezhetünk nőkkel, s te mégis megtetted.
Megcsóválja a fejét a másik szerzetes.
- Ej, testvérem! Én már a folyó partján letettem azt az asszonyt, de te még mindig az elmédben cipeled!
Zen tanmese
Az egyik szerzetes a hátára vette a nőt és átgázolt vele a túlsó partra.
A fiatal asszony illőn köszönetet mondott, majd elsietett.
Néhány órával később megszólalt az egyik szerzetes:
- Testvérem, nagy hibát követtél el, amikor felvetted a hátadra azt az asszonyt. A fogadalmunk szerint nem érintkezhetünk nőkkel, s te mégis megtetted.
Megcsóválja a fejét a másik szerzetes.
- Ej, testvérem! Én már a folyó partján letettem azt az asszonyt, de te még mindig az elmédben cipeled!
Zen tanmese
2012. május 13., vasárnap
A "most" pillanata
"......az időt, érzékszerveinken keresztül, csupán áttételesen tapasztaljuk meg. Az idő - elménk szüleménye. Csupán elképzelve a dolgokat semmit nem tudunk azok idejéről.
A természettudományban és a mindennapi életben az antik görögök kronosz- felfogását, azaz az idő objektív mértékét használjuk, éppúgy a legtöbb pszichológiai elméletben is. A kronosz világában a jelen pillanata egy tovahaladó pont a múlt és a jövő között, függetlenül attól, hogy a múlt és a jövő között egyenest, spirált vagy körforgást képzelünk-e el. A jelen pillanata folyamatosan mozog és haladásában múlttá emészti a jövőt."
(....)
A mikor megéljük a jelen pillanatot, nem tudjuk azt a nyelv által kínált eszközökkel lefedni. Azok csak utólagos konstrukciók. Vajon mi a különbség a szavakba foglalt és az eredetileg megélt verzió között?
(...)
A jelen pillanat minden olyan lényeges elemet tartalmaz, melyből egy megélt történet áll. Egy nagyon különleges történet, mert úgy éljük meg, ahogyan éppen történik, és nem úgy, ahogyan utána megfogalmazzuk. Alapvetően nem verbális élmény, és nem szükséges szavakba önteni, sőt nehéz is. A legtöbb történethez képest nagyon rövid. Általában múló érzelmekből áll, melyek feltárulnak, de nem tevődnek át szavakba.
(...)
.....a megélt élmény történetté alakításának, vagy tudatosulásának oka kell legyen. Valaminek történnie kell, hogy pszichológiailag életre keljen. Az indító mechanizmus lehet az újdonság, a váratlanság, egy nehézség, egy ütközés, vagy bármely más megoldandó zavar.
A történések egyszerű sora ehhez nem elég.
(...)
A jelen pillanat mint megélt történet, meg is osztható. Amikor ez történik belép a személyköziség. Abban a pillanatban, amint valaki részt tud venni egy másik személy megélt történetében, vagy közös történetet képesek együtt kreálni, egy újabb típusú emberi kapcsolat jön létre.
(...)
Úgy tűnik sok vizuális művészet, mint pl. a festés vagy a fényképezés nem rendelkezik időkontúrokkal, hiszen a "megfagyott" pillanatot örökítenek meg. A mű idő nélkülivé válik.
Ám ez, csak a kész alkotásra igaz, a fénykép vagy festmény nézésére, befogadására már nem."
Daniel N. Stern: A jelen pillanat
A természettudományban és a mindennapi életben az antik görögök kronosz- felfogását, azaz az idő objektív mértékét használjuk, éppúgy a legtöbb pszichológiai elméletben is. A kronosz világában a jelen pillanata egy tovahaladó pont a múlt és a jövő között, függetlenül attól, hogy a múlt és a jövő között egyenest, spirált vagy körforgást képzelünk-e el. A jelen pillanata folyamatosan mozog és haladásában múlttá emészti a jövőt."
(....)
A mikor megéljük a jelen pillanatot, nem tudjuk azt a nyelv által kínált eszközökkel lefedni. Azok csak utólagos konstrukciók. Vajon mi a különbség a szavakba foglalt és az eredetileg megélt verzió között?
(...)
A jelen pillanat minden olyan lényeges elemet tartalmaz, melyből egy megélt történet áll. Egy nagyon különleges történet, mert úgy éljük meg, ahogyan éppen történik, és nem úgy, ahogyan utána megfogalmazzuk. Alapvetően nem verbális élmény, és nem szükséges szavakba önteni, sőt nehéz is. A legtöbb történethez képest nagyon rövid. Általában múló érzelmekből áll, melyek feltárulnak, de nem tevődnek át szavakba.
(...)
.....a megélt élmény történetté alakításának, vagy tudatosulásának oka kell legyen. Valaminek történnie kell, hogy pszichológiailag életre keljen. Az indító mechanizmus lehet az újdonság, a váratlanság, egy nehézség, egy ütközés, vagy bármely más megoldandó zavar.
A történések egyszerű sora ehhez nem elég.
(...)
A jelen pillanat mint megélt történet, meg is osztható. Amikor ez történik belép a személyköziség. Abban a pillanatban, amint valaki részt tud venni egy másik személy megélt történetében, vagy közös történetet képesek együtt kreálni, egy újabb típusú emberi kapcsolat jön létre.
(...)
Úgy tűnik sok vizuális művészet, mint pl. a festés vagy a fényképezés nem rendelkezik időkontúrokkal, hiszen a "megfagyott" pillanatot örökítenek meg. A mű idő nélkülivé válik.
Ám ez, csak a kész alkotásra igaz, a fénykép vagy festmény nézésére, befogadására már nem."
Daniel N. Stern: A jelen pillanat
Önismeret
" A legnagyobb hazugság, amivel valaha is szembe kellett néznem, ez volt:
Az élet egy énrólam szóló történet."
Donald Miller: Kék, mint a jazz
Az élet egy énrólam szóló történet."
Donald Miller: Kék, mint a jazz
Önismeret
"Arról, ami az élet igazi élménye
Az igazi élmény az ember számára tehát elsőrendűen ennyi: önmagának megismerése.
A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos; önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmetesebb utazás, a legfélelmetesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás. Rómában vagy az Északi - sarkon járni nem olyan érdekes, mint megtudni valami valóságosat jellemünkről, tehát hajlamaink igazi természetéről, a világhoz, a jóhoz és a rosszhoz az emberekhez a szenvedélyekhez való viszonyunkról.
Mikor értelmem eléggé megérett erre, már csak ezt az élményt kerestem az életben."
Márai: Füves könyv - gyógyító gondolatok
Nagyszénási Máté
Tarhosi álom
Ha jössz szívem, - a réten át gyere,
aztán fordulj a nyárfasor fele,
aztán ( felém - lejtésű hajlamon)
ereszkedj le a szelíd hajlaton.
Nézd, nem a domb, a kétely meredek,
Ám azon túl már földközel lebeg
az ég - egünk - s a küzdelmes világ:
vásznába törli izzadt homlokát.
Hát arról jöjj - hol ábránd és való -
játékekével egybeszántható,
s telekkönyvezettek a mániák,
Ha jössz szívem, a Rozsda erdőn át
gyere. - Tudod, ahol a gyalogút
talpunk alól az árokba gurult,
és egyirányú ösztönöd alatt
megnyílt a szerteágazó tudat
benned. S alázuhantál. Ámde én
fennakadtam egy szilvaág hegyén,
s azóta nyársán - immár nélküled -
forgat az özvegyült önkívület
madárijesztőként. - Lásd az vagyok. -
Gyűjtsd kosaradba a kendermagot
( hiányodban elpergett időt)
és szórd elém egy éhes délelőtt:
hadd szemelgessem - jó ízed - hívem,
- ha még egyszer jössz, így gyere szívem.
Meg úgy, hogy mard belém magad erős
foggal - : rögeszmésbe az eszelős -
meg úgy, hogy fojtogass olyan puhán,
mint egy nyárvégi lusta délután -
s egy véraláfutásos alkonyon
úgy jöjj, mint az utolsó alkalom -
meg úgy, mint a suhogó sejtelem,
de ön - és közveszélyes éjjelen.
- Ha jössz szívem a réten át gyere,
aztán fordulj a nyárfasor fele,
ám onnét oldódj az időbe át:
terjedj, mint százados babonák
...és én elhiszlek. S zúdulj, mint vadvizek
e mosdatlan világra. - Szelídebb
sodrással pedig áradj énfelém,
áradj, mint a jóillatú remény,
mint a nyárfaerdő lehelete:
ha jössz, szívem. De meztelen gyere!
/ Ábránd és valóság/
Tarhosi álom
Ha jössz szívem, - a réten át gyere,
aztán fordulj a nyárfasor fele,
aztán ( felém - lejtésű hajlamon)
ereszkedj le a szelíd hajlaton.
Nézd, nem a domb, a kétely meredek,
Ám azon túl már földközel lebeg
az ég - egünk - s a küzdelmes világ:
vásznába törli izzadt homlokát.
Hát arról jöjj - hol ábránd és való -
játékekével egybeszántható,
s telekkönyvezettek a mániák,
Ha jössz szívem, a Rozsda erdőn át
gyere. - Tudod, ahol a gyalogút
talpunk alól az árokba gurult,
és egyirányú ösztönöd alatt
megnyílt a szerteágazó tudat
benned. S alázuhantál. Ámde én
fennakadtam egy szilvaág hegyén,
s azóta nyársán - immár nélküled -
forgat az özvegyült önkívület
madárijesztőként. - Lásd az vagyok. -
Gyűjtsd kosaradba a kendermagot
( hiányodban elpergett időt)
és szórd elém egy éhes délelőtt:
hadd szemelgessem - jó ízed - hívem,
- ha még egyszer jössz, így gyere szívem.
Meg úgy, hogy mard belém magad erős
foggal - : rögeszmésbe az eszelős -
meg úgy, hogy fojtogass olyan puhán,
mint egy nyárvégi lusta délután -
s egy véraláfutásos alkonyon
úgy jöjj, mint az utolsó alkalom -
meg úgy, mint a suhogó sejtelem,
de ön - és közveszélyes éjjelen.
- Ha jössz szívem a réten át gyere,
aztán fordulj a nyárfasor fele,
ám onnét oldódj az időbe át:
terjedj, mint százados babonák
...és én elhiszlek. S zúdulj, mint vadvizek
e mosdatlan világra. - Szelídebb
sodrással pedig áradj énfelém,
áradj, mint a jóillatú remény,
mint a nyárfaerdő lehelete:
ha jössz, szívem. De meztelen gyere!
/ Ábránd és valóság/
"Arról, hogy égni is kell
Mint a máglyán, úgy kell égni. Mint aki tudja, hogy valamiért égetik el, s nem tehet, nem is akar tenni semmit ez ellen. Nem elég megismerni az igazságot, nem elég megszövegezni, nem elég bátran kimondani: égni is kell érette, elégni, az élet anyagát, a test szövetét is odadobni a lángoknak, melyek egyszerre perzselnek kívülről és belülről. Ezt a máglyát, melyre végül is oda kell állni minden embernek, aki az igazat akarja, ketten akarják: a hóhér és az áldozat. Nem lehet a végén megegyezni. minden gyakorlat, tapasztalás, óvatosság hiábavaló. Nem segít semmi, a végén el kell égni, ha azt akarod, hogy valami megmaradjon abból, ami életed értelme volt."
Márai: Füves könyv - gyógyító gondolatok
Mint a máglyán, úgy kell égni. Mint aki tudja, hogy valamiért égetik el, s nem tehet, nem is akar tenni semmit ez ellen. Nem elég megismerni az igazságot, nem elég megszövegezni, nem elég bátran kimondani: égni is kell érette, elégni, az élet anyagát, a test szövetét is odadobni a lángoknak, melyek egyszerre perzselnek kívülről és belülről. Ezt a máglyát, melyre végül is oda kell állni minden embernek, aki az igazat akarja, ketten akarják: a hóhér és az áldozat. Nem lehet a végén megegyezni. minden gyakorlat, tapasztalás, óvatosság hiábavaló. Nem segít semmi, a végén el kell égni, ha azt akarod, hogy valami megmaradjon abból, ami életed értelme volt."
Márai: Füves könyv - gyógyító gondolatok
"Arról, hogy senki nem tud segíteni
Beletörődni, hogy ember nem tud segíteni. Nincs az a nő és nincs az a barát. Belenyugodni, hogy talán nem is kell segítség: ez a vergődés, ez a reménytelenség, ezek a pillanatnyi megoldások, ez az örök megoldatlansága mindennek, ami emberi, ez éppen a feltétele annak, hogy ember maradjál és emberi módon fejezd ki magad a világban."
Márai: Füves könyv - gyógyító gondolatok
Beletörődni, hogy ember nem tud segíteni. Nincs az a nő és nincs az a barát. Belenyugodni, hogy talán nem is kell segítség: ez a vergődés, ez a reménytelenség, ezek a pillanatnyi megoldások, ez az örök megoldatlansága mindennek, ami emberi, ez éppen a feltétele annak, hogy ember maradjál és emberi módon fejezd ki magad a világban."
Márai: Füves könyv - gyógyító gondolatok
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)