"Úgy néztem magamra mindig,
ahogy csodára nézni illik,
csodára, az ember fiára,
kezeire, nyírott hajára."

2012. május 21., hétfő

A találkozás pillanata...

A haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt, szeretővé.

Aszketikus forma, próteuszi műfaj, eleven mentalitás;
időt, teret inkább teremt, mint fogyaszt.

Boldogok, akik - ha egyetlen haiku pontjában is - találkozhatnak és megérinthetik egymást."
Fodor Ákos


Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)